Volt egy filozófus, aki azt mondta, hogy ha valóban rájönnénk az
élet titkára, akkor azonnal öngyilkosok lennénk. Én ezt nem ajánlom,
csak lehet rajta gondolkozni. De lehet, hogy a Föld csak purgatórium,
nem a pokol, csak egy próbatétel. De ha próbatétel, akkor honnan tudjuk
meg, hogy mi a próba? Honnan lehetne megtudni, hogy mivel tesznek
próbára bennünket? Hogy mi a jó? Szerintem ezek a morális, etikai
kérdések rettenetesen nehezek, nekem személy szerint azért nehezek, mert
ha magamévá teszek valamilyen morális gondolatot, s aszerint élek,
akkor nagyon kell vigyáznom, nehogy túlságosan gátoljam magam, mert
lehet, hogy nem is kell azt tennern. Mi lesz, ha öt perccel a halálom
előtt rájövök, hogy sok mindent lehetett volna csinálni és nem is
történt volna baj, én meg az egész életemben olyan jó voltam, s közben
nem is kellett volna jónak lenni. Az is rettenetes lenne. Az is
rettenetes, ha az ember egész életében nagyon rossz, mert azt hiszi,
hogy rossznak lehet lenni, s akkor rájön, hogy bizony nem kellett volna,
hogy tényleg nem volt jó, hogy abból baj lesz. Ez is rossz lenne. De az
is rossz lenne, ha egész életében nagyon jó volt s közben nem kellett
volna. Honnan lehet ezt megtudni?
Feldmár András: Tudatállapotok szivárványa
 |
| Frida Kahlo |
